Röviden, tömören az elmúlt 3 évről:
2009-ben, 16 évesen az １リットルの涙 (Ichi rittoru no namida / 1 liter of tears) című doramában találkoztam először Kitou Aya történetével. Az egyes epizódok végén az endingben látható képek rögtön arra késztettek, hogy az eredeti napló után kezdjek kutakodni az interneten.
Szerencsémre egy ausztrál blogger begépelte a napló angol kiadását a blogjára, amit valami égi sugallat hatására bejegyzésről bejegyzésre lementegettem. Mára ez a blogger törölte (szerzői jogoktól való félelem miatt) a naplót, én viszont amit akkor elkezdtem, folytatom, fordítom a naplót magyarra.
Most 19 éves vagyok, az angol és a japán tudásom is klasszisokkal jobb mint 3 éve.
Nemrég megvásároltam a napló eredeti japán kiadását, így most az évekkel ezelőtti fordításaimat összenézve az eredeti japán kiadással, újrapublikálom itt.
Szeretném ha minél több emberhez jutna el Aya története, igényes, szép magyar fordításban.
Mivel a munka oroszlánrésze kész van (a napló 80%-át már magyar nyelvre ültettem, még ha nem is tökéletes a fordítás) így remélhetőleg gyorsan fogok tudni haladni a japánnal való egyeztetéssel, aki addig is égető vágyat érez, hogy a nem biztos, hogy annyira tökéletes, de magyar nyelvű naplóba beleolvasson az itt teheti meg: ayanaploja.tumblr.com Ez az oldal viszont, amint a javítással behozom magam, törölve lesz.
Aki esetleg most találkozik először Aya történetével:
木藤亜也 Kitou Ayát (1962-1988.) kisagy-sorvadással (spinocerebellar ataxia) diagnosztizálták 15 évesen.
E betegség során az ember elveszti az irányítást a teste felett, de mivel a tudat teljesen ép marad, a betegség egyfajta börtönnek tűnhet. Aya akkor fedezi fel betegségét, mikor az már egy eléggé előrehaladott stádiumban van. Gyógymód nincs. Keresztül e családi tragédián, rengeteg orvosi vizsgálaton és rehabilitáción, míg végül a betegség felül kerekedik, Ayának rengeteg nehézséggel szembenézve kell tovább élnie, egészen 26 éves koráig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése